A tudománynak szüksége van a technikára és a technikának a tudományra. A természet megismerése nem választható el eszközeink és létesítményeink megvalósításától. A technika és tudomány eredményeket és igényeket fogalmaz meg egymás irányában, problémákat és kérdéseket vet fel egymásnak, elméletekkel, módszerekkel és fogalmakkal kommunikál.
A tudomány és a technika házassága azonban számos fordulóponton és válságon ment keresztül. Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy a természet törvényeinek pontosabb megértésére irányuló alapkutatások fontos technológiai újításokat eredményezhetnek. A folyamat azonban sokszor egyoldalú: a fizika egyre újabb területei vállnak a mérnöki gyakorlat részévé és kezdenek önálló, az iparhoz kapcsolódó életet. A mérnöki gyakorlat sokszor konzerválja a képzést és módszertant. Sajnos a mérnökség különböző ágait alkotó tudományterületek nem értelmezik és nem dolgozzák fel a fizika újabb területein elért eredményeket.
Ezzel párhuzamosan a fizikusok nem fordítanak kellő figyelmet a műszaki tudományokhoz tartozó területeken elért újabb eredmények megértésére és saját kutatási törekvéseikkel való összhang kialakítására. A két terület szemléletmódjának különbözősége, a fizikusok és a mérnökök között meglévő kommunikációs szakadék nagyon megnehezíti a kapcsolattartást. Hidak kellenek a két tudományterület között, hogy hatékonyan tudjanak együtt dolgozni, megértsék egymást, egymás fogalmait, elméleti alapelveit és motivációit.
Mindkét oldalnak érdeke a hídépítés, anyagi és tudományos érdeke. Anyagi, mert a jobb megértés jelenti az új technológiát, a versenyben az előnyt az ipari vállalat számára, másrészt az ipari érdeklődés forrásokat biztosíthat az alapkutatásokhoz. Tudományos, mert a mérnöki tapasztalat hatalmas tudásbázist jelent a fizikus számára, másrészt, mert az újabb fizikai módszerek és az elméletközpontú gondolkodás új és innovatív látásmódot ad a mérnök számára.
Az igazi megoldás több mint hídépítés, inkább a szakadék eltüntetése, vagyis lényegében a gyakorlatiasan elméletközpontú megközelítés, olyan gondolkozásmód, ahol a mérnökök tisztelik és értik az elmélet szerepét és képesek azt elmélyíteni, a fizikusok pedig értik és tisztelik a mérnöki tapasztalatot és képesek annak alkalmazására.
Ennek a szinergikus gondolkodásmódnak a megteremtéséhez kutatásra és oktatásra van szükség. Egyrészt a klasszikus mérnöki tudományok alapjainak kutatására, az elért eredmények feldolgozására és egységesítésére. Másrészt olyan mérnöki szemléletmód és technológiai környezet kialakítására, amely felismeri a tudományosan megoldható kérdéseket, fel tudja használni és adott esetben tovább tudja fejleszteni a tudományos eredményeket. Interdiszciplinaritáson, vagyis a horizontális, tudományterületek közötti komunikáción túl szükség van overdiszciplinaritásra, a tudomány és technológia, elmélet és gyakorlat egységes szemléletmódjára.
Olyan szervezet létrehozása a célunk, amely a fenti alapelvnek megfelelő célok szolgálatáért működik. Elősegíti azt, hogy a legmélyebb alapkutatási eredményeket ipari technológiává alakítsuk, és ezzel párhuzamosan a technológiai kihívásokat azonnal visszacsatolja az elméleti vizsgálatok körébe.