ALAPSZABÁLY
Egységes szerkezetben a módosításokkal
Amely Budapesten jött létre a módosított 2011. évi CLXXV. törvény és a 2013. évi V. a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján az Egyesület a Tudomány és Technológia Egységéért tagjai között. Általános rendelkezések
1.§ Az egyesület neve: Egyesület a Tudomány és Technológia Egységéért
Angol nyelvű megnevezése: Society for the Unity of Science and Technology
Az egyesület rövidített neve: ETTE
Az egyesület rövidített neve angolul: SUST
Az egyesület székhelye: Budapest, 1012, Lovas út 18. 1/1.
Az egyesület honlapja: www.ette-sust.hu
Az egyesület bankszámlaszáma: Erste Bank 11600006-00000000-19801517
Az egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú tevékenységet folytató szervezet.
Az egyesület 11/2012. (II.29.) KIM rendelet 40. melléklet szerinti cél szerinti besorolása és a besorolás kódja: 2.1. oktatási tevékenység (pl. gyermek- és felnőttoktatás, ismeretterjesztés) 2.1.1. kód: 5. 2.2. kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány) 2.2.1. kód: 6.
Az oktatás közhasznú tevékenység egyrészt a „köznevelés” közfeladathoz kapcsolódik, melyet a 2011. CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2. § (1) bekezdése és 74. § (1) bekezdése minősít közfeladatnak. A kutatás a 2014. évi LXXVI. a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény 2. § c.) pontja alapján közhasznú tevékenység.
Az egyesület a közfeladatot maga végzi.
Az egyesület jogi természete:
- § Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az egyesület céljai és feladatai
3.§ Az egyesület kiemelt működési céljai:
- Elősegíteni a mérnöki gyakorlat, a technológia fejlesztés, az alkalmazott kutatás és az alapkutatás egységének kialakítását különös tekintettel a fizika és a műszaki tudományok egységére.
- Segítse elő az elméleti és kísérleti alapkutatásokat, és azok eredményeinek ipari megvalósítását.
- Elősegíteni a mérnöki gyakorlat során felmerült tudományos problémák felismerését és azoknak a legmagasabb szintű tudományos megoldását.
- Segítse elő és ösztönözze az alapkutatók, alkalmazott kutatók és gyakorlati szakemberek tapasztalatcseréjét.
- Tevékenyen részt vegyen minél szélesebb körű együttműködés kialakításában a fenti területeken.
- A tudomány és a technológia egységének eszméjét képviselje a felsőoktatásban és a közéletben.
- Az Egyesület eseti konkrét céljairól - a fenti általános célokkal összhangban - a Közgyűlés dönt.
Az egyesület működése nyilvános, tanfolyamain, rendezvényein bárki részt vehet.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az egyesület tagjain kívül is minden személy részesülhet.
Az egyesület a célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. Az egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapon teszi közzé.
A tagsági viszony keletkezése és megszűnése
- § (1) Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár és belföldi székhelyű jogi személy.
(2) A rendes tagsági viszony a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. Az egyesület a tagságot feltételhez nem köti. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
(3) A rendes tagsági viszony megszűnik
- a tag kilépésével;
- a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
Az egyesület a tagsági viszony felmondásának és a tag kizárásának lehetőségével nem kíván élni, a jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljaival összeegyeztethetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályázását mellőzi.
A tagok főbb jogai és kötelezettségei
5.§ (1) Az egyesület tagja jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, az egyesület tevékenységében részt venni, választhat és választható az egyesület szerveibe.
Az egyesület tagjait egyenlő jogok illeti meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.
A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A jogi személy tagok jogaikat és kötelességeiket képviselőjükön keresztül gyakorolják.
A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.
(2) A jogi személy tagja, a jogi személy vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a tagok és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.
(3) Az egyesület tagja köteles a szervezeti életben részt venni, tisztségbe való megválasztása esetén ezt a legjobb képességei szerint ellátni, a közgyűlés által meghatározott tagsági díjat a tárgyév április 30. napjáig megfizetni,
- köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
- az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni
- az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
Az egyesület tagjai jelenleg évente 2.000.-Ft összegű, tanuló és nyugdíjas tagok évi 1.000.-Ft összegű tagdíj megfizetésére kötelesek a tárgyév április 30. napjáig pénztárba vagy bankszámlára történő befizetéssel.
Az egyesület szervezete és működése
6.§ (1) Az egyesület vezető szervei: a közgyűlés és az elnökség.
A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – kívánja.
Az éves beszámoló (benne a közhasznúsági melléklet) jóváhagyására összehívott közgyűlést a tárgyévet követő év május 15. napjáig kell összehívni. Az éves beszámolót a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozattal hagyja jóvá.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása a közhasznúsági melléklettel együtt; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése. l) az évi tagdíj mértékének meghatározása, m) éves pénzügyi terv, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló megtárgyalása.
Határozathozatal
- § (1) A közgyűlést az elnök hívja össze annak tervezett időpontját megelőző legalább 15 nappal a székhelyen kifüggesztett és szintén legalább 8 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően a tagok részére kézbesített (személyesen átadott vagy ajánlott, tértivevényes postai küldeményben) írásbeli meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell a) az egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A napirendet tartalmazó meghívót az elnök legalább 8 nappal a közgyűlés időpontját megelőzően a honlapon is nyilvánosságra hozza.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Amennyiben a közgyűlést összehívó szerv vagy személy a napirend kiegészítése iránti kérelmet elfogadja, úgy a meghívóban nem szereplő napirendi kérdéseket legalább a közgyűlést megelőző 5 nappal közvetlenül megküldi a tagok részére, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésükre e kérdésekben való felkészülésre is. Az elnök akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívására az elnökség bármely tagja jogosult. A közgyűlés Budapest belterületén bármely helyszínre összehívható.
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesület tagjainak több, mint a fele jelen van. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A közgyűlés határozatképtelensége esetén azonos napirenddel újabb közgyűlést kell tartani a sikertelen közgyűlés időpontjától számított 20 napon belül.
A megismételt közgyűlésre új meghívót kell küldeni, s mind a régi, mind pedig az új közgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni, hogy a határozatképtelenség miatti megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt (nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, a jelen okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás).
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(3) A határozatokat egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozzák. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A közgyűlést az elnök vezeti, a közgyűlésen leadott szavazatokat is Ő számolja (külön szavazatszámlálókat az egyesület nem alkalmaz). A közgyűlésen szintén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal először a közgyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és hitelesítőket kell megválasztani. A jegyzőkönyv hitelesítésére két egyesületi tag jogosult. A közgyűlésen meghozott határozatokat az elnök hirdeti ki megismételve a határozatot teljes terjedelemben, ismertetve az arra adott szavazatok számát. A tartózkodó szavazat a határozathozatalnál „nem” szavazatnak minősül. A közgyűlés nyilvános.
(4) A közgyűlés határozatait az érintettekkel írásban közli azok meghozatalától számított 3 napon belül írásban postai úton vagy személyesen átadva, az átvétel nyugtázásával. A határozatok érintettekkel való közlése az elnökségi tagok közül az elnök feladata.
A közgyűlés határozatait az egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel teszi közzé.
Az egyesület elnöke nyilvántartást vezet mind az elnökségi, mind pedig a közgyűlési határozatokról, amely nyilvántartásból a határozat tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható és bárki által megtekinthető.
Az egyesület működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet.
(5) Az egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, beszámolói nyilvánosak, abba, és az egyesület működése során keletkezett minden iratba bárki betekinthet, az egyesület székhelyén minden hónap első pénteki napján délután 13 órától 19 óráig. Az egyesület iratairól bárki – költségtérítés mellett - másolatot kérhet, melyet az erre irányuló írásbeli kérelem kézhez vételétől számított 15 napon belül kell az elnökségnek teljesítenie.
Az egyesület működésével kapcsolatos iratokat, az igénybe vehető szolgáltatásokat, azok rendjét és a beszámolókat (a közhasznúsági melléklettel együtt), közgyűlési határozatait, valamint működésének, szolgáltatásai igénybevételének módját az egyesület honlapján a tárgyévet követő év május 31. napjától a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig történő közzététellel hozza nyilvánosságra az egyesület elnöke.
Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolóba, közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.
Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Az egyesület fenti kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni. Ha az egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítani kell. Ha az egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos fentebb részletezett kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
(6) Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az ügyész keresetére a bíróság szükség esetén a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a közgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a közgyűlést.
- § (1) A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
Az elnökség tagjává az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Az egyesület elnökségi tagjait a közgyűlés nyílt szavazással választja, a tagok egyszerű szótöbbségével.
Az elnökség az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve, elnökből és két másik tagból áll. Az elnökség az elnököt maga választja tagjai közül.
Az elnökség évente legalább egy alkalommal ülésezik.
Az elnökségi ülést az elnök hívja össze annak tervezett időpontját megelőző legalább 8 nappal a tagok részére (személyesen átadott vagy ajánlott, tértivevényes küldeményben postára adott) kézbesített írásbeli meghívóval. A meghívónak tartalmaznia kell a) az egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A napirendtől az elnökségi ülés nem térhet el kivéve, ha az ülésen az elnökség valamennyi tagja megjelent és egyhangúan hozzájárulnak az eltéréshez.
Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség összehívására az elnökség bármely tagja jogosult.
A napirendet tartalmazó meghívót az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontját megelőzően az egyesület honlapján is nyilvánosságra hozza.
(2) Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább két elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatképtelensége esetén azonos napirenddel újabb ülést kell tartani a sikertelen elnökségi ülés időpontjától számított 15 napon belül.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(3) Az elnökség határozatait egyhangú határozattal és nyílt szavazással hozza.
Az elnökségi ülés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetben korlátozható.
Az elnökség határozatait az érintettekkel írásban közli azok meghozatalától számított 3 napon belül írásban postai úton vagy személyesen átadva, az átvétel nyugtázásával. A határozatok érintettekkel való közlése az elnökségi tagok közül az elnök feladata. Az elnökség határozatait az egyesület székhelyén való kifüggesztéssel teszi közzé.
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnök képviseli az egyesületet hatóságok, bíróságok és harmadik személyek előtt.
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; g) a tagság nyilvántartása; h) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; i) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; j) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
Az egyesületet bármely két elnökségi tag együttesen képviseli, beleértve a bankszámla feletti rendelkezési jogot is.
(4) Összeférhetetlenségi szabályok:
Az elnökség tagja nem lehet
bármely taggal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejezésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint e személyek közeli hozzátartozója.
Megszűnik az elnökségi megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) visszahívással; c) lemondással; d) az elnökségi tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e) az elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja. A visszahívás a közgyűlés erről hozott döntésének napján válik hatályossá, az elnökségi tagság megszűnésének időpontja a közgyűlés napja. A határozatot az érintett elnökségi tag és az elnök részére kézbesíteni kell. A visszahívásról szóló döntéssel egyidejűleg a közgyűlés új elnökségi tagot/elnököt választ.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy az egyesülethez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Az egyesület gazdálkodása
- § (1) Az egyesület vagyona elsősorban a tagdíjakból, magán- és jogi személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, állami normatíva igényléséből képződik.
(2) Az egyesület elnöksége feladatait díjazás nélkül látja el, indokolt készkiadásainak megtérítésére igényt tarthat.
(3) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(4) Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, vagy ha a tagok több, mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.
Az egyesület megszűnése
- § (1) Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. c) Ha az egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a tűzött határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Ha az egyesület döntéshozó szerve határoz az egyesület jogutód nélküli megszűnéséről vagy határozatban megállapítja, hogy az egyesület megszűnt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) és b), 3:84. § a) pont], egyúttal határoz a végelszámolás elrendeléséről, megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót, illetve rendelkezik a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Budapest, 2016. október 24.
/: DR. VERHÁS JÓZSEF:/ az egyesület elnöke
Alulírott, Dr Hatházi Mónika ügyvéd igazolom, hogy az alapszabály okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.
Budapest, 2016. október 24.
/:DR. HATHÁZI MÓNIKA:/ ügyvéd