Helyszín: BME D-épület, 224-es terem Idopont: 2017. március 16. 18:00 Résztvevok: Dávid Gyula, ELTE Fizikai Intézet
A relativisztikus energia és a tömeg közti kapcsolatot leíró E=mc^2 képlet valószínűleg a fizika legismertebb formulája, amit a laikusok is gyakran emlegetnek. Ennek ellenére a relativisztikus dinamika alapfogalmai (tömeg, energia, impulzus, erő) kapcsán még a legújabb tankönyvekben is számos téves interpretáció, olykor matematikailag téves állítás található.
Az előadásban megpróbálok rendet rakni a témában nyüzsgő félreértések között. Egyben kovariáns Lagrange-formalizmus alapján bemutatom a (speciális és általános) relativisztikus dinamika szisztematikus kiépítését, valamint alkalmazását speciális erőhatások eseteire. Rámutatok a különböző skalármezős elméletek matematikai ekvivalenciájára.
A tárgyalás vezérelve a Novobátzky Károly által 1950-ben felismert jelenség: a mezők által kifejtett erőhatás általános esetben megváltoztatja az objektumok (nyugalminak nevezett) tömegét. Ez a mechanizmus rejlik a 2013-ban Nobel-díjjal jutalmazott, ám a kvantummezőelmélet nyelvén megfogalmazott Higgs-effektus mögött is ("a Higgs-mező ad tömeget a részecskéknek"). Végül megvizsgálom azt a kérdést, létezik-e a mechanika alaptörvényeinek olyan klasszikus (azaz nemrelativisztikus) megfogalmazása, amely kompatibilis a speciális relativitáselmélettel (annak analógiájaként, ahogy a Maxwell-egyenletek már 15 évvel Einstein születése előtt relativisztikusak voltak, csak erről Maxwell sem tudott... ).
Dávid Gyula sk.
Kapcsolódó anyagok: